Berekfürdői csendeshét

A Nyírségi Református Egyházmegye 2016. április 18-22. között tartotta hagyományos csendeshetét a Megbékélés Házában 10 gyülekezetből 77 fő részvételével. A tavalyi nagy érdeklődésnek köszönhetően – 177-en  voltunk – ebben az évben két részletben (tavasszal és ősszel) kerül(t) sor a csendes hetünk szervezésére. Így nem kell senkinek sem visszamondani a jelentkezését, és a kisebb létszám is könnyebben kezelhető. Csendeshetünk témája a Reformáció közelgő (1517-2017) 500. évfordulójára való megemlékezés volt. Előadások hangzottak el az elő reformátorokról, bevezetés a Reformáció történetébe, Luther Márton és Kálvin János életéről, munkásságáról, hit-harcairól, és hatásáról az európai országokban, valamint a Reformáció magyarországi elterjedéséről.

A csendeshét szervezésével Dr. Gaál  Sándor esperes úr Nagy József nyírpazonyi lelkészt bízta meg, további szolgálók voltak: Nagy Péter ramocsaházi lelkész és Katona Béla tiszavasvári lelkész, akik a reggeli és esti áhítatokat tartották, – Nagy Józseffel együtt –  lelki beszélgetéseket folytattak az érdeklődőkkel.

Vendégszolgálók voltak: Horváth-Hegyi Olivér szentendrei evangélikus lelkész és Dr. Báthori Gábor történész, a Nyírbátori Református Egyházközség főgondnoka, a Nyírségi Református Egyházmegye világi főjegyzője. Ők egy-egy előadást tartottak a Reformáció koráról és jelentőségéről, és ugyanakkor utaltak a jelen korunkra is érvényes hatásairól. Nagy Péter lelkész Kálvin János életéről, maradandó hittételeiről, tanításairól tartott igen értékes előadást. Nagy József a négy „Sola”-ról beszélt részletesen. Minden előadás, áhítat a Reformáció négy pillérére szorítkozott: Sola Scriptura (Egyedül a Szentírás), Sola Gratia (Egyedül a kegyelem), Sola Fide (Egyedül a hit), Solus Christus ( Egyedül Krisztus). Mindezeket összefoglalja: Soli Deo Gloria ( Egyedül Istené a dicsőség).

A héten az egyéni elcsendesedésre is volt lehetőség az egyik emeleti teremben: „Megújulásunk lehetősége – reformáció az életemben” címmel. „Az egyház s benne a gyülekezet a hívő ember személyes életével együtt állandó megújulásra szorul. A minket alkotó Istenhez fordulhatunk ebben is segítségért, hiszen ő tud mindeneket újjá teremteni. Elcsendesedésünkben most néhány konkrét feladattal támogatjuk testvérünket ezen az úton Isten lelke vezetésében bízva. Mi tehát a teendő?  Az alábbi reformáló feladatokra, kérdésekre mindenki megtalálhatja a saját válaszát, egyúttal megfogalmazva, hogyan lehet tovább építeni a meglevőt, esetleg változtatni, újulni valamiben.”  

10 feladatra adhattunk választ írásban, amelyekkel másokat is építhettünk:

  • Térjünk vissza a reformátori középpontba
  • Szabadítsuk fel a lelkiséget
  • Ismerjük fel újra a küldetést
  • Aktivizáljuk a hívők egyetemes papságát
  • Határozzuk meg újra a lelkipásztori hívatást
  • Vállaljuk az irányítás felelősségét
  • Építsük ki a kiscsoportok szerkezetét
  • Alakítsuk ki a szeretet kultúráját
  • Szabadítsuk meg az istentiszteletet béklyóitól
  • Álmodjunk jövőt az egyháznak, gyülekezetünknek

A fenti feladatokra adott válaszokat a szervezők összegyűjtötték, hogy feldolgozzák, hasznosítsák.

Az előadások és áhítatok hallgatásán kívül lehetőségünk volt a Reformációval kapcsolatos filmek nézésére, közös éneklésre, lelki beszélgetésekre, egyéni bemutatkozásra, Luther totó kitöltésére, pihenésre, strandolásra a nyári melegben.

Köszönetet mondunk a hét minden lelki-testi élményéért a szervezőknek, az előadóknak, az Egyházmegyénknek a jelentős részvételi támogatásért, a Megbékélés Háza dolgozóinak, hogy lehetővé tették számunkra ezen a héten a lelki-testi felüdülést. Hálát adunk a hitünkben való megerősödésért Istennek, és köszönjük a felszólítást az igei alkalmakon keresztül életünk folyamatos reformálására.

Részletes beszámoló a csendeshétről

 

Hétfő

A csendeshét délben regisztrációval, a szállás elfoglalásával, és ebéddel kezdődött. A Konferencia teremben Nagy József a 84. zsoltár alapján elmondta a hétre vonatkozó bevezető gondolatait, mely szerint: „Sóvárog, sőt eleped a lelkem az Úr udvarai után”. Jó itt lenni ezen a helyen testvéri közösségben. Ezután ismertette a hét programját, és általános eligazítást tartott. Átadta Dr. Gaál Sándor esperes úr köszöntését, közölte, hogy elfoglaltságai miatt nem tud közöttünk lenni, de ha erre jár, akkor egy rövid időre betér hozzánk. A szervezők úgy állították össze a programot, hogy a délutánok szabadok legyenek, ekkor lehet pihenni, és a szomszédos strandfürdőt is igénybe vehetjük. A filmvetítések is délután lesznek, közvetlenül a vacsora előtt.

A napot reggeli tornával kezdjük, ezután következik a reggeli, majd az áhítat, utána rövid szünet után a főelőadás, amely ebédig tart. Vacsora után áhítatokat tartunk, ezután közös programokat szervezünk: bemutatkozások, közös éneklés, bizonyságtételek.

Esti áhítat

Szolgáló: Katona Béla

Az áhítat előtt a szolgáló irányításával a résztvevők többsége bemutatkozott. Mindenki elmondhatta röviden: honnan jött, mit tart fontosnak az életében, amit velünk megoszthat. Így került sor Szabolcs, Nagyhalász, Ibrány, Tiszavasvári, Nyírpazony, Ramocsaháza és Nyíregyháza-Kertváros képviseletében megjelent gyülekezeti tagok bemutatkozására.

Az áhítat az 1 János 3,8 alapján az ördög munkájáról szólt. Középpontban állt ez az ige: „Azért jelent meg az Isten fia, hogy az ördög munkáját lerombolja”. Az első emberpárt is ő csalta meg. A világ fejedelme az ördög, aki erősebb, mint én, de Jézus erősebb, mint az ördög. Az ördögnek is vannak boldog mondásai, melyekkel távol akar tartani az Isten házától.: fáradt vagyok, ne foglalkozzam az igével. A 84. zsoltár is arra biztat, hogy legyen kapcsolatunk a templommal, ahol a testvérekkel vagyunk együtt. Az Isten tiszteletére nekünk van szükségünk. Jó nekünk a templomban lenni az Úr lábainál és hitben növekedni. Mi vonja el figyelmünket az igétől? Az élet nyomorúságai, a bajok. Az Úrral való kapcsolatunk lényeges. Az ördög örül, ha rosszat mondunk egymásról. Aki haragszik, az olyan, mint aki mérget eszik. Erre a megoldás a bocsánat. Az  Úr is megbocsát. Ha könnyen sértjük egymást, akkor nincs valami rendben az életünkben. Mit tudok én adni magamtól?

Mennyi időnk van imádságra? Boldog az ördög, ha nem imádkozunk. Mennyi a nem sok ima?  Ezt mindenki maga tudja. Folyamatosan figyeljünk Istenre, adjunk hálát neki.

Kedd

 

Reggeli áhítat

Szolgáló: Nagy Péter

A Jelenések könyvének 3. részéből szólt az ige:a filadelfiai gyülekezetről. A z embernek van füle, és megadatott neki, hogy hallja,  és értse az igét. Az ige egy lehetőséget kínál fel, ha van fülünk, akkor halljuk azt – csak be kell kapcsolni, be kell állítani. Rá kell állni a hallásra. A világ legkisebb zaját is meghalljuk. A vételnek 100%-osnak kell lenni. A teremtés óta ugyanolyan módon hallatja Isten az igéjét. A sok zajban elvész a tiszta hang. A látást is zavarja a fényszennyezés. Az Isten látása is ilyen, eltakarja az ember látását a sok szenny. Jánosnak is el kellett menni Patmosz szigetére, hogy világosan lásson és halljon. A csillagokat is jobban látjuk a sötétségben, ahol nem zavarja a világ mesterséges fénye. Az igének van egy nyelvezete, amelyet csak az ért jól, aki ismeri. Erre vonatkozik az, hogy akinek van füle, az hallja. Van aki érti, van aki nem (az igét), pedig egymás mellett ülnek a templomban. Jézus Krisztus figyelmeztet bennünket, mint a kakas. Tudok cselekedeteidről. Jézus mindent tud, a bűneinket is jól ismeri. Nyitott ajtó-e előttünk Jézus Krisztus?

Kevés erőm van. Mire elég ez? Ezt Jézus Krisztus tudja használni. Nemcsak a fiataloknak adatott erő. Az erőtlenségből is tud adni erőt Jézus Krisztus. Aki nem tagadta meg az Úr nevét, az kap erőt. Az Úr a kevés erőt is meg tudja sokszorosítani. Mire elég a kevés erő? Arra, hogy a Sátán zsinagógájából kikerüljön. Még a Sátán zsinagógájából is van visszatérés. Mi lesz a kevés erőből? Oszlopként álljunk meg Jézus előtt, mint ahogy a vékony gyufaszálat sem tudjuk eltörni, ha oszlopként állítjuk fel. Hol van a helyünk? Isten templomában oszlopként álljunk!

Bevezetés a Reformáció történetébe

 

Előadás

Szolgáló:Nagy József

 

A Reformáció előtti időkről: visszamenni az alapokhoz, nem akarták szétszakítani az egyházat. Az egyháznak „ négy lába”  van, ha mind a négy megvan, akkor tölti be az eredeti funkcióját:

  • Sola Scripura (Egyedül a Szentírás)
  • Sola fide (Egyedül a hit)
  • Sola gratia ( Egyedül a kegyelem)
  • Solus Christus (Egyedül Krisztus)

 Mindezeket összefoglalja : Soli Deo Gloria (Egyedül Istené a dicsőség)

Sola Scriptura (Egyedül a Szentírás)

Kizárólagosságot jelent, fontos tartani a kapcsolatot Istennel. Az ige testté lett, az ige Isten szava, kijelentése. Fontos, hogy mindenkinek saját Bibliája legyen. A Reformációval jött az igény, hogy minden nyelvre legyen lefordítva a Biblia. Magyar nyelvre 1590-ben fordította le a Bibliát Károli Gáspár. Ne csak a papok kiváltsága legyen a Biblia olvasása. Veszélyes dolog, ha nem olvassa az ember a Bibliát, mert ez Isten szava, üzenete. Minden ami benne van, Isten rendelte el. Mit akar velem cselekedni az Isten? Fontos ismerni, hogy mi van leírva a Bibliában. Gyakran kell olvasni, mert így ellenőrizhető, mit mondanak nekünk róla, belőle. Régen latinul olvasta a pap, és így is imádkozott, jobb esetben a bibliai freskókat nézték, ezért veszélyeknek voltak kitéve, nem értették igazán, miről is van szó. Pl. „Hoc est corpus meum” (ez az én testem) – ebből jön a „hókusz-pókusz” mondás. Ilyenekből adódtak a félreértések, amelyek a Szentírás nem ismeretéből fakadtak. A tudatlanság kiszolgáltatottságot jelent. Ez a melegágya a keleti vallásoknak, a misztikának, mert nem értik Isten igéjét. Tudatlanságból félre mentek a dolgok. Ezért fontos tudni olvasni héberül és görögül a Bibliát – hogy mi van leírva eredetileg. Ezért volt az, hogy rájött Luther, nem mond igazat az egyház. Vissza kell menni a forráshoz – Jézus Krisztus igéjéhez. Ma is vannak ilyen sodrások. Ezért fontos, hogy mit mond eredetileg Isten igéje, le kell fordítani a Bibliát. Mit mond Isten? Isten vár engem, hogy menjek hozzá. Alap pillér: „ A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2 Tim 3,16-17)

Isten akar személyesen is beszélni velünk. Jelent-e nekem valamit az, hogy csak a Szentírás? Éljünk a Biblia olvasás lehetőségével. Életünk zsinórmértéke a Biblia legyen. Még az egyházunk is tévedhet, nem mindig az az igaz, amit az emberek, a papok mondanak: Egyedül a Szentírás!

Elő reformáció

Előadás

Szolgáló: Nagy Péter

Korok és emberek

Előkészítések:  elő – reformáció

                         élő – reformáció

                         előre – formáció

Elő reformáció – időbeni behatárolás nehézkes lenne. Minden, ami megelőzte, és segítette a  Reformációt. Reformáció = újjászületés, a mi megújulásunkat segíti, ünnep, mert Jézus Krisztus velünk van, állandó úti társunk. Közösségben vagyunk, nemcsak zarándok úton. Nemcsak közösség, hanem egyház. Megújulásra és megújításra állandóan szükség van. Velünk az Isten. (Mt 1,23). A teljes Szentírásra kell hagyatkozni (2 Tim 3,16).

A gyülekezetet mi magunk alkotjuk és azok, akiket hívunk és el is jönnek.

Mi ma az egyház üzenete? Gyenge, hallhatatlan, érthetetlen. Ha mi magunk sem vagyunk tisztában az üzenetünkkel, akkor más mondja meg, mi az egyház üzenete, akkor az nem az egyház üzenete. Lesznek bizonytalankodók, azoknak határozottan kell válaszolnunk.

A 2 Kir 22,1-13 – ban a megtalált reformációról van szó. Jósiás király újból az emberek elé tette a törvénykönyvet: „Menjetek, kérdezzétek meg az Urat, hogy mit jelentenek ennek a megtalált könyvnek az igéi rám és az egész népre, Júdára nézve! Mert nagy haragra indulhatott ellenünk az Úr, mivel nem hallgattak elődeink ennek a könyvnek az igéire, és nem tették meg mindazt, ami a számunkra meg van írva.

A Nehémiás 10 – ben Izrael népe szerződést köt Istennel a reformációra: „megesküdtünk arra, hogy Isten törvénye szerint élünk, amelyet Isten az ő szolgája, Mózes által adott, és hogy megtartjuk és teljesítjük Urunknak, az Úrnak minden parancsolatát, előírását és rendelkezését.”

Isten – egyház – világ : ezek beszélnek egymással.

Jn 3,16 : „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

2 Mózes 20 : „Én az Úr vagyok a te Istened...” Ez Isten üzenete az egyháznak 

János 6,69 : „És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje”

Jel 22,21 : „A Úr Jézus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.” Ez az egyház üzenete Istennek

Az egyház is üzen a világnak az elő reformátorokon keresztül : Wald Péter,  John Wycliffe, Jan Hus.

A 21. században Klaus Douglass Az új reformáció c. könyvében 96 tételben beszél az egyház jövőjéről.

Esti áhítat

Szolgáló : Katona Béla

32.Zsoltár 2. vers : „Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság”.

Mit keresnek az emberek? Boldogságot. Mi tesz bennünket boldoggá? Bátorító szó, értünk való imádság. Tartós boldogságra vágyunk. Ez csak az Úristennél van. A Biblia boldog mondásait a Máté 5.1-11 – ben találjuk. A jézusi boldogságot nem lehet megvenni, mert ez nem emberi teljesítmény. Boldogok azok az emberek, akik bűnbocsánatot nyernek. Minden bűnre van bocsánat. Meddig hordozzuk a bűnöket? Jó minél hamarabb letenni, mert idővel igen terhessé válnak. Sokáig hordozni borzalmas, ezért tegyük le minél hamarabb. Kísértések között is megmaradni, ezt jól kifejezi egy Luthertől tanult mondás: „azt nem akadályozhatjuk meg, hogy a fejünk fölött körözzenek a madarak, de azt igen hogy ott fészket rakjanak”. A tékozló fiú története az önmegvalósításról beszél. Istennél nincs lehetetlen, nincs az a mélység, amelyből ne tudna kihozni. Pl. Dávid bűne Betsabéval. (2 Sámuel 11). Honnan tudjuk, hogy mi a bűn? Ha olvassuk hittel a Bibliát. Jósiás király is olvasta a szent iratokat, és abból tudta meg Isten akaratát. Isten előtt minden bűnünket rendezni kell… Jézus magára vette bűneinket. Vére hullása ad bocsánatot, semmi más.  A tartós boldogság titka: az Úrral való szoros kapcsolat, döntés Jézus Krisztus mellett.

Szerda

Reggeli áhítat

Szolgáló:Nagy Péter

5 Mózes 18,5 : „Mert őt választotta ki Istened, az Úr valamennyi törzsed közül, hogy ott álljon és szolgáljon, és áldást mondjon az Úr nevével, ő és a fiai minden időben.”

A választás fontos dolog, kellenek a választott emberek, akik a tömeg fölé kerülnek. Hogyan dönthetünk jól a választásnál? Ismerjük-e jól, akit választunk? A parlamenti választásokban már nagy gyakorlatunk van. Döntenünk kell, hova állunk. Az igazmondás dönt. Izrael népe történetében a királyválasztás azért történt, mert a szomszéd népeknek is volt királyuk, és ezért nekik is kellett.

A bírák korában viszont segítséget kért a nép Istentől, és támasztott nekik bírákat, akik kivezették a bajból őket, és hosszú ideig béke volt azon a földön. Fontos, kitől kérnek segítséget: Istentől. Isten tudja, hogy kire van szükségünk. A választott azt jelenti, hogy megerősített. Isten prófétát támasztott, mivel közvetlen kapcsolat volt Isten és ember között. Isten Mózest is támasztotta.

Az Isten által támasztott ember a testvérek közül kerül ki. Ha az Istentől van, akkor bármikor szívesen hallgatjuk, mert a szájában Isten igéje van. Ezért bátran hallgatjuk őket, következés képen csak azt mondja, amit Isten a szájába ad. Tudja, hogy Istennél van reménysége és nem elbizakodott. Felismerhető Isten előtt. Isten a saját fiát, Jézust támasztotta fel. Ezt a támasztottat  adja Isten nekünk.

Előadás 

Szolgáló: Nagy József

Solus Christus (Egyedül Krisztus)

Komolyan kell vennünk az ige olvasását. Vigyázzunk, hogy el ne kallódjunk. A reformátorok felfedezték, hogy az nincs bent az egyházban, aki a legfontosabb :Jézus. Ma is jellemző ez,  hogy  nem látjuk meg Jézus Krisztust az egyházban. Rövidlátók vagyunk. A vezető választás minek alapján történik? Mit tud adni? Mit akarunk az egyháztól? Belépés az örökkévalóságba, ezt meg akarták vásárolni pénzért. A Szentírásból érthetjük meg, mire van igazán szükség. Ha figyelmesen olvassuk, akkor megfigyelhetjük, hogy az egész Szentíráson átvonul Jézus Krisztus, mert az Ószövetség is a Messiás várásáról szól. A szövetségkötés, minden-minden egy irányba mutat: Jézus Krisztushoz. Fókuszálás a gyújtó pontba – és akkor az lángra lobban. Ezért van az, hogy az Ószövetségből való prédikálás is Jézus Krisztusra mutat. Mire való a sok véres, háborús történet? Ez Jézus Krisztus nélkül átokká válik. A reformátorok a Szentírásból felfedezték Jézus Krisztust. Sokat várunk a lelkészektől?  Az a jó lelkész, aki Jézus Krisztusra mutat. Ne legyen emberközpontú az egyház! Legyen a középpontban Jézus Krisztus!

Igen fontos ige a János 14,6: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam.”             

Kizárólagosan csak Jézus Krisztus legyen az életünk középpontja. Jézus Krisztus imádkozik értünk ott fenn a mennyben. Egy út van: a Krisztus útja.

Előadás

Szolgáló : Nagy Péter

Kálvin János egykor és ma 

 

A középkori egyház állapota:

   – Méltatlankodás, hanyatló egyházi élet, erkölcstelen, züllött egyházi emberek, főpapok                       tobzódása, szerzetesek henyélése, hívekkel való nemtörődömség.

  • Általános közakarat – reformálni kell
  • Humanista kritika az egyház felé. Apostolokként mutatják magukat
  • A Szentírástól messze eltávolodó
  • Isten minden időben támasztott fiakat, akik nemcsak az alapvető bajokat ismerték fel, hanem a bajokra a megoldást is

A genfi egyház állapota.

  • Politikai függőség, a genfiek határozottsága, ellenálltak
  • 1530-ban már evangéliumi szellemű lelkész szolgál a templomokban
  • 1538-ban a genfi tanács kimondja: a pápista vallást eltörlik, elfogadják a reformált vallást (1538-ban Kollégium Sárospatakon és Debrecenben)

A Kálvin család állapota

  • Kálvin János születése: 1509.07.10. Nayon. Szigorú jellem, anyja kegyes asszony.
  • 7 gyermek a családban, 2 meghalt
  • Apja papi pályára szánta
  • Szikár törékeny testben friss, élő szellem, komolyan veszi a tanulást
  • Apja összeveszett a káplánnal, ezért jogi pályát szán neki. 19 évesen kitűnő eredménnyel végezte a jogot
  • 1530-tól a reformáció tanai erőteljesek Franciaországban
  • Isten másfelé fordítja a gyeplőt
  • Coop Miklós(orvos-rektor)nak nagy segítség volt, a beszédét Kálvin írja
  • Kinek akarunk tetszeni: Istennek vagy embereknek? Miért rejtegették az igazságot?
  • Kálvin gyanúba keveredik, menekülnie kell
  • Álnéven bujkál
  • A Szentírást lefordítja franciára
  • Szervet Mihállyal vitára kel: Szentháromság kérdése
  • Franciaországból menekülnie kell: Bázel, Genf
  • Farel és Kálvin

Kálvin tanításairól

  • A keresztyén vallás rendszere – 20 évig dolgozott rajta. Instutitio.
  • Isten és önmagunk ismerete
  • Először ő szedte rendszerbe tisztán a keresztyén tanítást, ezt gyakorolta és megélte
  • Genfben először 1536-38-ban nagy vehemenciával és szigorral
  • Másodszor 1541-1564. Visszahívják Genfbe, a válasza. : inkább a keresztre
  • Egyházi Rendtartást vezetett be a Városi Tanács
  • Miniállam, kicsit olyan bírói tisztséget viselő ember volt
  • Kálvin szerint a Reformáció legnagyobb fegyvere a betű: prédikálás, tanítás
  • Szervet-ügy. Szervet tagadta a Szentháromságot, a Városi Tanács halálra ítélte, Szervet Mihályt kivégezték
  • Tanítása Genfen túlra is eljutott

Miről beszélt?

  • Harc az ige ellenességgel
  • Fellép a rajongók ellen
  • Határozottan elutasítja az okkult dolgokat
  • Isten „két kegyelme”. Prédikációiban kétszólamúsága. Felkínált kegyelem. Bűnbocsánat – gyümölcstermés

Kálvin utolsó szavai a lelkészeinek : „Kemény nyakú nép ez, legyetek készen minden küzdelemre, és csak egyet szolgáljatok: Isten dicsőségét”

 

Esti áhítat

Szolgáló : Katona Béla

Zsoltárok 84,2-3 : „Mily kedvesek a te hajlékaid, ó, Seregek Ura! Sóvárog, sőt eleped a lelkem az Úr udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez.”

Mi után sóvárgunk? Mit kíván a gyerek? Felnőtt korban mit kíván? Fontos az Isten háza után való sóvárgás. Mit tapasztalhatunk meg az Isten házában? Külső vagy belső dísze vonz? És ami ott elhangzik? Jelenlétünkkel keressük az Urat. Egy templomban mindig van közösség. Nagy öröm, ha minél többen eljutnak oda. A közösség vonz? Fáj, ha kimaradunk a gyülekezet közösségéből. Jó, ha el tudunk menni a templomba. Ez a zsoltár helyre teszi azokat az embereket, akik azt gondolják, hogy nem kell menni a templomba, mert otthon is lehet imádkozni. A templomban vállalom az Istenhez való tartozásomat. Itt találkozunk Jézussal a kijelentések által. Vallásosak lehetünk a magunk módján, de üdvösségünk csak Jézus által lehet. Egyetlen egy út van az Atyához : Jézus. Egyetlen lelkész sem lehet jó mindenkinek. Komoly felelősség van a lelkészen.  Boldog ember az, aki dicséri az Urat. Isten felé kell irányítani az embereket.  Isten keres bennünket, jó, ha mehetünk a templomba. Isten a forrás, különböző helyzetekben tapasztalhatjuk meg az erejét. Isten mindig erőt ad az ő gyermekei számára.

Az este folyamán vendégeink érkeztek. Meglátogatott bennünket Dr. Gaál Sándor esperes úr Nyeste Ferenc egyházmegyei gondnok kíséretében, akik köszöntő beszédet is mondtak az ,áhítat után.

Ugyancsak este érkezett hozzánk Horváth-Hegyi Olivér szentendrei evangélikus lelkész családjával, aki holnap tart előadást Luther Márton életéről, koráról és munkásságáról. Őket Nagy József köszöntötte és mutatta be az alkalmi gyülekezetnek.

Csütörtök

 

Reggeli áhítat

Szolgáló : Nagy Péter

Dániel könyvének első része alapján szólt Isten üzenete.

Jól ismert történet, izgalmas, igen közel áll a szívünkhöz. Mi újat tudunk még mondani Dánielről? Mi újat tud még mondani nekünk ez az ige? Lehet, hogy ugyanarra van szükségünk, ami már elhangzott. Követjük-e az ige üzenetét, ami ismétlődik? Fedezünk-e fel új üzenetet? Évtizedek után is mond újat ugyanaz az ige, amely előzőleg oly sokszor elhangzott. Keressük az újdonságot a hallott igében – vajon úgy is élünk? Ez fontos. Vigyázzunk, mert az ördög állandóan csapdát állít. Ki akarja ölni szívünkből a hallott igéket. A megpróbáltatás, a nyomorúság az Úr kezében van, mint bármi más. Körülzárt város, de azért az Úr kezében van minden. Ebből áldás is lehet. Azért adta az Úr azt, hogy ahol vannak áldássá legyenek. Mit akarnak tenni a fiatalokkal? Oktatás, tanítás, új tapasztalatok, elhajlítani a szívüket….. Az új dolog elfelejteti a régit. Vigyázzunk! Új neveket is kapnak…. egy másik név…..  Ezek veszélyesek is lehetnek, új szívvel akarják eltakarni a bűnöket…       Dániel elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a király ételével, italával… ez kulcs szó, nem engedett a csábításnak.  Dániel hitt, bízott Istenében és győztes lett.

Előadás :

Szolgáló: Nagy József

Sola gratia (Egyedül a kegyelem)

Kinek van szüksége a kegyelemre? A bűnösnek. Mindenkinek szüksége van a kegyelemre. A régi korok egyházának jellemzői = a maiakkal. Jézus Krisztus jelen van az ő szentségével. Vigyázzunk, nehogy  „fejbe” verjük egymást a Bibliával. Ez tragédiához is vezethet (öngyilkosság). Alkalmat kell adni az embereknek, hogy szabaduljanak meg a bűnöktől. Istennek van hatalma a bűnöktől megszabadítani. Depresszió – belőle való szabadulás. Mi az egyház dolga? Kegyelem, bűnbocsánat hirdetése. Igazi szabadulást nem tud adni a gyóntató pap, mert visszaesik. A bűneinket nem lehet jóvá tenni – erre én nem vagyok képes. Eltűnt a kegyelem az egyházból. Ebből az egyházból fegyház lesz – kegyetlen lesz. A bűnösnek kegyelemre van szüksége. Mikor van elrendezve a bűn? – ha ki van fizetve a büntetés: ez a világi elrendezés (letöltöm a büntetést, kifizetem). Mit lehet jóvá tenni? Hogyan? Bűnbocsátó cédulákkal? Jézus Krisztus szentsége mellett még a legtisztább ember is bűnös. Amikor felfedezték a Bibliában Jézus Krisztust – akkor kapott kegyelmet a bűnös ember.

Kegyelem = minden ki van fizetve.

Efézus 2,8-9 : „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka, nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.”

A bűnre kegyelem nélkül nincs megoldás. A templomba járás nem teszi jóvá a bűneimet. A kegyelem Krisztus áldozata. A Krisztus kegyelme ajándék.

Előadás

Szolgáló : Horváth-Hegyi Olivér

Reformáció

Luther Márton építkezése a 4 „Sola”-n keresztül

  

Nekem tuskókat és fatörzseket kell irtanom, töviseket és bozótokat kivágnom, posványokat betöltenem, én goromba erdőirtó vagyok, akinek utat kell törnie és egyengetnie”. (Luther) 

 

Előadásomban e hét gerincét alkotó négy reformációi alapelvet mutatom be a lutheránus   megközelítésben, speciálisan Luther munkásságának emlegetésével, miközben rá fogok mutatni Luther egyházgyomláló, olykor favágó munkájára.

Szembesítsük magunkat egy alapvető kérdéssel: Mikor fejeződik be a reformáció? Reformáció ünnepének 500.-ik évfordulójához közeledve bátran tegyük fel magunknak a kérdést: mit kell megőriznünk fél évezred felismeréseiből, és minek a megváltoztatásával leszünk a délelőttönként bemutatásra kerülő reformátor eleinkhez hűek? A reformáció megőrzés vagy megújulás: conservando vagy renovando? Kell-e ragaszkodnunk fél évezreddel ezelőtti tradíciókhoz, vagy legyünk merészek, és reformáljuk meg a megreformálható egyházat? Luther Márton –  minden bizonnyal – modern gondolkodású teológusként ez utóbbira szavazna.

Ha Luther vizitációt szervezne a Nyírségi Református Egyházmegye gyülekezeteiben, vajon minek örülne, és mire reagálna vehemensen egy esti asztali beszélgetésen saját főzésű finom sörünk elfogyasztása mellett?  Mi cáfolná meg a Szentírás alapján az Egyházmegye gyülekezeteinek gyakorlatában, papi öltözékünkben, terveiben, hangsúlyaiban, teológiájában, magatartásában, de ugyanígy igehirdetéseinkben, bibliaóráinkon, vagy mire emelné poharát és mondaná: „ Na,látjátok, ezért szeretem én ezt az Egyházmegyét, és viszem jó hírét Genfbe és Wittenbergbe!”

Bár a halott Luthernek, sem a halott Kálvinnak nem akarunk tetszeni, vagy megfelelni, pláne nem  hozzájuk igazítani magunkat, mert más a mi Urunk: az aki feltámadt, mégis figyelünk rájuk és hittételeik igazságára. Így a protestánsok nagy családjának tagjai együttesen tartjuk fontosnak a Reformáció négy alapelvét, hangozzék el talán többedik alkalommal egyben is az eredeti megfogalmazásban, úgymint Sola Scriptura, Solus Christus, Sola gratia és Sola fide.

Sola Scriptura   (Egyedül a Szentírás)

Luther 33 évig tanított a 16. század legvonzóbb európai felsőoktatási intézményében, ahol a professzorok minden teológiai tárgyat biblikus szemlélettel oktattak. A modern oktatással a Reformáció sikerének egyik alappillérét teremtették meg. Míg a skolasztikát és az arisztotelészi filozófiát tanítók előadásain üresek voltak az előadótermek, Luther előadásait négyszázan, Melanchton Fülöpét hatszázan hallgatták. Titkuk a Szentírásra éhesen érkező diákok féktelen tudásvágya volt, akik rajongtak mind az ó-, mind az újszövetségi kurzusokért.

„Húsz esztendős voltam már, de Bibliát még nem is láttam.” –  vallja Luther. Mindenkinek, de leginkább a tudós reformátori teológusoknak elege volt abból, hogy az egyház saját tekintélye alá rendelte a Szentírást. „ Az egyház az igétől született leány gyermek, nem pedig az Ige anyja.” – hangoztatta Luther. Ilyen igazsága volt a „Nem az egyház teremt Igét, hanem az Ige teremt egyházat.” –  mondása.

Egy református gyülekezet nem azért gyülekezet, mert annak van temploma, gyülekezeti háza, oktatási intézménye, presbitériuma, lelkes istentiszteletre járó hívei, egyházfenntartást fizető hűséges tagjai, lelkésze, hitoktatói, története. Az egyházat nem mi csináljuk. Az egyházat nem mi tartjuk életben. Az egyház gyermek, amit a hirdetett Ige, a kérügma szül meg, nevel és éltet.

A Biblia szava először beszéd volt, mert szájhagyomány útján őrizték a történeteket. Aztán betű lett, hisz leírták. Most újra beszéd akar lenni. A Szentírás szájhagyomány, „szó-beszéd” akar lenni a nyírségi éttermekben, kávézókban, a piacon, a játszótéren. A Szentírás élni akar ebben az országban, ahogyan élt Wittenberg sörözőiben, házaiban, iskoláiban, piacán, mert a Szentírásban Isten van jelen. Tanuljatok meg úgy beszélgetni egymással a családban, barátaitok között, hogy abból ne hiányozzék az Ige!

Luther keményen védte a Szentírást, mégpedig saját fordítását, amiről tudta, hogy nyelvtanilag és tartalmilag is az eredetit tükrözi, hiszen gyakran megtörtént, hogy egy-egy fordításból kilopták Krisztust: „Az ördög fizessen annak, aki fordításomat tudomásom nélkül javítgatja.”

Mai üzenetként erre szeretném tenni a hangsúlyt. Kedvelt eszköz lett a Biblia, amivel mindent lehet bizonyítani, csak addig kell forgatni, csűrni-csavarni, kilyukasztani, szétszabdalni, itt-ott egy-két sort elfelejteni, hogy egy félremagyarázó  Isten eredeti szándékának szöges ellentétét is ki tudja hozni belőle.

Mit tegyünk hát, mi Bibliás egyházak?

  • Először is tanulmányozzuk a Szentírást! Ne elégedjünk meg az olvasásával, olvassunk kommentárokat, magyarázatokat, keressünk a you tube-on bibliaórákat.
  • Ha kérdésünk van egy-egy igével kapcsolatban, szólítsuk meg lelkészünket, kérdezzük, ha kell, várjuk meg, míg utána néz egy-egy nehezen érthető szónak.
  • Osszuk meg egymással a Bibliával kapcsolatos élményeinket az ilyen kezdetű mondatokkal: Te, én ezt olvastam, hogy…  Tudtad Te….? Képzeld, megint ugyanaz az ige jött elém…..Végre megértettem….. Nem gondoltam volna, hogy Isten így fog nekem mondani valamit….Százszor is mondtam már ezt az aranymondást, de sohasem jelentett számomra annyit, mint tegnap….
  • Aztán javaslom még, hogy határozzuk el, hogy minden évben ajándékozunk egy Bibliát valakinek, akinek nincs és kísérjük, segítsük őt bibliaolvasása közben. A tizedünkből bőségesen futja!

 

Solus Christus (Egyedül Krisztus)

Meglepően hangzik, de Luther nem tartotta egyformán fontosnak a Biblia 66 könyvét, de még az újszövetségi könyvek között is különbséget tett, hovatovább az evangéliumokat is rangsorolta. Számára a szentírási mérce egyedül Krisztus volt.

„A három  (szünoptikus) evangélium (Máté, Márk és Lukács) – írja – sok szót veszteget a cselekedetekre és keveset a beszédekre, János evangéliuma az egy gyengéden szóló, igaz Főevangélium, amelyet a másik három előtt sok arasszal előbbre és magasabbra kell tartanunk. Amit Szent Pál és Péter levelei is jóval előbbre valók Máté, Márk és Lukács evangéliumánál.”

Krisztus az egyetlen, aki az élő Úrral képes közösségbe vonni minket. Ezért küldte el Fiát, a testté lett Istent, Jézus ezért halt meg. Pál apostollal együtt Luther is egyedül Krisztusról akar tudni, róla is mint a megfeszítettről.

Ma már csak kevesen veszik tudomásul, hogy a Sátán itt ólálkodik, és családjainkba, gondolataink közé férkőzik, és észre sem vesszük, hogy Krisztus helyett ő épít sátrat magának, ahol nagyon is kedvére telik minden perc, amit birtokol. Ahogyan azt annak idején nevezték, az új hit ismerte fel újra ennek egyetlen ellen fegyverét, Krisztust. Ezért választotta Luther is Krisztust, az egyetlen esélyt a Sátán ellen, aki élete végéig  valóságosan is megjelenő ellenségként kísértette, bántotta, kínozta mindenféle minőségében, úgy mint wittenbergi lelkészt, hat gyermek édesapját, Bóra Kata férjét, Bölcs Frigyes alattvalóját, az egyetem világhírű professzorát, a bibliafordítót, igen, a Krisztusban hívő embert.

Nincs ez másképp ma sem. Ugyanúgy sunyi módon érkezik a gonosz, legtöbbször más köntösben, mint ahogy őt várnánk: álruhában, szépen, lassan, kívánságot és vágyakozást előidézve.

Szeretem Luthernek ezt a mondatát: „E földön semmim sincs, de ott fenn kincsem van: Krisztus, aki ölében tart.” Az elégedett, megérkezett, beérett hívő keresztyén hangja ez. 1546 februárjában, halálos ágyán papír fecnire írt, és gyorsan elhíresült mondata visszhangként rímel erre: „Bizony koldusok vagyunk.” Isten szeretetét kolduljuk és ujjongunk, ha belőle egy keveset kapunk, s ha többet, örömünkben kifutunk a világból, madarat lehet velünk fogatni, szárnyalunk, mint a sasok.

Luther egész élete Krisztusra mutatott.

A Luther család régi címerének pajzs mezőjében két egymás alatti rózsa található. Mártonnak ez adta az ötletet a saját pecsétgyűrűjének elkészítéséhez. Már 1516-ban, 33 évesen olyan gyűrűt viselt, amelyben látható volt egy öt szirmú rózsa, kicsiny levelek, egy szív és egy kereszt.

János Frigyes szász választófejedelem annyira megkedvelte a kor hősét, hogy egy új pecsétgyűrűt akart neki ajándékozni, amit Nürnbergben rendelt meg Hans Spengler városi jegyzőnél. Márton a következő részletes leírást adta, amely kriszto-centrikus teológiájának rövid foglalata: „ Pecsétem jellemezze teológiámat. A kereszt legyen az első, feketén, szívbe helyezve, ami természetes színű. Ezzel akarom magamat emlékeztetni, hogy a megfeszítettben való hit üdvözít bennünket. Ugyanis csak akkor igazulunk meg, ha szívből hiszünk. (Rm 10,10) Jóllehet, a kereszt fekete, mivel megöl, kell, hogy fájjon is, mégis meghagyja a szívet a saját színében, nem rontja meg a természetet, ti. nem öldököl hanem életben tart. Az igaz ember ugyanis hit által él, mégpedig a keresztre feszítettben való hit által. Ez a szív, fehér rózsa közepén legyen, annak kifejezéséül, hogy a hit örömmel, vigasztalással és békességgel ajándékoz meg, és egyenesen egy fehér, üde rózsába helyez. Mivel nem olyan békesség s öröm ez, amilyet a világ ad, azért legyen a rózsa fehér és ne piros.  A fehér szín ugyanis a lelke és az angyalok színe. Ez a rózsa égszikék mezőben legyen, mert az ilyen lelki és hitbeli öröm, az eljövendő mennyei örömök kezdete. Ez azonban lélekben már most megvan, a reménység által előre ízleljük. A mező körül aranygyűrű legyen, jelezze, hogy ez a mennyei üdvösség örökké tart, és nincs vége soha. Emellett értékesebb minden örömnél és vagyonnál, amint az arany a legnemesebb és legértékesebb fém.”

Nekünk, protestánsoknak mindig tudatosítanunk kell, hogy egyházaink története nem Lutherrel, Kálvinnal, vagy John Smith-tel kezdődött, hanem Jézus Krisztussal.

Sola gratia  (Egyedül a kegyelem)

Merem mondani, hogy a legnehezebb Sola-hoz értünk. Ezt a szót: kegyelem, alig értjük. Nem a kegyelem jelentéstani értelmével van gondunk, hiszen az egyik legszebb magyar szavunk a kegyelem, bár valljuk meg őszintén, némi misztikum lengi körül e szó kimondását épp úgy, mint használatát. Sokkal inkább az a nehéz a kegyelemben, hogy csakis kontrasztanyaggal érthető meg igazán. A kontrasztanyagot azonban nem szeretjük sem emlegetni, sem megnevezni, mert leleplez. De ha le is leplez, rögtön takargatni kezdjük, és újabb rétegekkel próbáljuk azt elfedni. Pedig a bűn természete világos: vaksötét.

A számtalan életveszélynek, inkvizíciónak és ellenségnek kitett Luther becsülettel vállalja föl önmagát: „ Jobban félek attól, ami bennem van, mint ami kívülről érhet.” Milyen igaza van! Sem Európát, sem a magyar földet, sem családjainkat nem az fenyegeti igazán, ami kívülről és messziről érkezik, hanem ami bennünk van.

Luther vehemensen képviselte Krisztus igazságát, amely a kor katolikus teológusaival szemben egészen modern volt, egyben kegyelemtana alapja.

A bűn elveszi minden szentségedet, akármilyen kegyes vagy. Viszont a bocsánat levesz rólad minden bűnt és haragot, akármilyen bűnös vagy.”(Luther) A bűnbocsátó cédulák észbontó sületlenségére kíméletlenül rámutatott és úton-útfélen, templomban és egyetemen, kosztos diákjaival elfogyasztott finom falatok közben hangoztatta: a bűnbocsánatot nem pénzért, nem érdemért és nem automatikusan kapjuk. A hívő ember attól, hogy hívő, nem kap bocsánatot. Azt el kell kérni, méghozzá úgy, hogy bűneimet leteszem. De hova?

Luther szerint a helyes kérdés így hangzik: Kire? Mert hát az ember bűne emberi, tehát emberre kell áttenni, akin bűn sohasem lovagolt. Nem adhatom a tengernek, az univerzumnak, egy jó érezésnek, az elmúlásnak. Ezzel kapcsolatban így folytatja Luther: „ Ha a bűneimet magamon nézem, megfojtanak engem. Azért hát Krisztusra kell néznem, aki bűneimet magára vette. Bűneim tehát most már nem rajtam, hanem Krisztuson vannak, s őt fojtogatják.” Ám Krisztust hiába fojtogatták a halálba, halál, ördög és pokol nem ártott neki, mert feltámadt. Ezzel a feltámadásával győzte le a halált, ördögöt és poklot: az én halálomat, az én ördögömet, az én poklomat. Ennek a győzelemnek részesévé lenni a kegyelem.

Sola fide (Egyedül a hit)

Az ember Istent és kinyilatkoztatását, legfőképpen Jézust csak hittel értheti meg. Hit nélkül Isten és dolgai az embertől távol eső fellegvárak, amelyek valójában nem léteznek. Hit által a legtisztább valóság.

A hit szót bátrabban kellene használnunk. Mert a hit nem egyszerűen a lélek megnyugvását, Isten létének feltételezését, egy spirituális tudást jelent. A hit tárgya nem valami. A hit feltételez Valakit. Istenben hinni azt jelenti: Bízom Valakiben, aki minden általam ismert és tapasztalt dolognál nagyobb és erősebb. Akkor is hiszem, ha még nem teljesen mutatta meg magát ez a Valaki. Bízom abban, hogy ő még a halálon túl is hatalmas, sőt, a halálon túl látom meg csak igazán, mekkora Isten. Jézus elég egyértelműen definiálja a bűnt János írása szerinti evangélium 16-ik részének 9-ik versében: „A bűn az, hogy nem hisznek énbennem.” Ha hiszek Jézusban és egyedül benne hiszek, kerülöm a bűnt. Tehát Isten nem a jó cselekvése miatt ad nekem kegyelmet, szeretetet, örök életet, mert azok a cselekedetek Krisztus által mind következmények. Istenre hit által számíthatok. Ha hiszek, Isten mindenben ott van és mindenre elég. A hitnek nincs szüksége másra, mankóra, kiegészítésre, hogy elvezessen bennünket Krisztusig.

Amikor Luthert el akarták ítélni az 1521-es wormsi birodalmi gyűlésen, rettenetes feszültség volt. Egyetlen szót akartak hallani tőle, amit a Luther film is szépen hoz: Revoco.  Visszavonom. Visszavonom tanaimat, könyveimet, mert azok nem egy szent katolikus és egyetemes egyház igaz és tiszta tanítását tartalmazzák. Miközben órákig, sőt két napig gyötrődött Luther válaszának megadásával, ugyanis élete függött ettől az egy szótól, az eléje kirakott könyvei mellett egy neki szánt vallató asztalnál ült, és a következőket véste az asztalba latinul:  Baptisma sum. Meg vagyok keresztelve. Hitt a keresztség erejében, vagyis abban, hogy Istenbe vetett hite, amely szerint ő gyermeke, minden nehézségen és szörnyűségen át fogja őt segíteni.

Zárszó

 

Egyedül a Szentírás, Krisztus, a kegyelem és egyedül a hit. Ez a négy Sola, amire az egész reformátori tanítást építik a 16. század óta élő protestáns teológusok, amire egyházaink Istenről és munkájáról megismert tanítását alapozzák. És még mielőtt e pompás napon megkísértene bennünket Luther doktor egekig magasztalása, álljon itt az ötödik Sola:  Soli Deo Gloria!  Egyedül Istené a dicsőség!  Egy évvel az ötszázadik évforduló előtt egymás nagyjai helyett még mindig Istené a főszerep!

Túrmezei Erzsébet evangélikus diakonissza, költőnő „A tételek kapuja előtt” című versét így fejezi be: „S míg ragyog az ércbetűk sora, egyért sóhajtok, késő kor késő vándora: Ne merevüljön szánkon és szívünkön az üzenet halott formákban, hideg ércbetűkbe! Legyen olyan élet erőtere, mint valamikor Luther Márton 95 tétele!”

Előadás előtt minden hallgató kapott egy 13+1 kérdésből álló Luther-totót, amely az elhangzott előadás anyagából lett összeállítva. Aki figyelmesen hallgatta az előadót, az könnyen megadhatta a helyes válaszokat. A kiértékelésnél négy főnek volt telitalálata, őket az előadó megjutalmazta.

Esti áhítat

Szolgáló :Katona Béla

János 3. levele, 2. vers: „Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.”

A testi egészség és lelki egészség összefügg egymással. A lelki egészség hordozza a testit.

Minden ember élete értékes, még akkor is, ha a sors megtapossa.

Milyen állapotban vagyunk lelkileg? Ezt mindenki maga tudja. Jó csendben lenni, és így keresni Istent. A lelki egészség alapja a békesség. A Krisztus békessége a legfontosabb. Mi az alapja mindezeknek? Az imaélet, Biblia olvasás, közösségi élet, bizonyságtételek.

Péntek

 

Reggeli áhítat

Szolgáló : Nagy Péter

A szőlőmunkások bére : Máté 20, 1-6

Csendeshetünkön ez az utolsó nap.  Hogyan használjuk ki az utolsó napot? Mit viszünk haza erről a hétről? Láttuk-e a jeleket? Mire figyelmeztetnek ezek? Meddig tart az életünk? Mindezek ellenére nem a világ végét várjuk, hanem Jézus Krisztust, vele együtt a mennyek országát. Mihez hasonló a mennyek országa? Korán kelés, korai munka, korán találkozhatunk Jézus Krisztussal. Sokan vagyunk így, hogy gyermekként találkoztunk az Úrral. Az ilyen korán kelők talán könnyebben hisznek. Akik korán kezdtek a munkához, elhitték a gazda minden szavát, a később kelőket is ugyanúgy látták el. Ugyanaz lehet a fizetségük a késő délután munkába állóknak is, mint akik korán kezdték. A lehetőséget az utolsó órában is megkaphatjuk. Még ma lehet menni az Úrhoz: „ma még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt.” Lesznek még olyanok is, akik kevesebbet teljesítenek, kevesebbet hisznek, de a gazda a sajátjával úgy bánik, ahogy akar. A végén ugyanaz az örök élet lesz.

Előadás

Szolgáló : Nagy József

Sola fide (Egyedül a hit)

A négy Sola-t ismételjük át. Egész héten erről volt szó, hiszen ez a Reformáció ezen alapul, ezek az alap pillérek. Mit viszünk magunkkal haza? Jó, hogy a lényeget haza visszük: a Biblia ismeretét, minden napi olvasását. Krisztus a középpont, a megváltás benne van, a bűntől ő szabadít meg egyedül. Új szívet Isten adhat. Szív-csere. Bűnös vagyok, ne rangsoroljuk a bűnöket. Isten embereket használ fel mindig az ő ügyéért a Biblia terjesztéséhez. Legyen saját Bibliája mindenkinek. Krisztus kegyelmének kiárasztásához embereket használ. Hogy használhasson bennünket Isten, ahhoz meg kell teljünk az ő ajándékaival. Ha üres az életünk, annak nincs haszna. Töltse azt meg Isten tartalommal. Nem mindegy, mivel telik meg. Hit-igazságok újbóli felismeréssel. Nem mindegy, hogy az ember mivel lesz tele. Tiszta a lelkiismeretünk, vagy nem. Az első három Sola tőlünk függetlenül létezik (Scriptura, gratia,  Christus), de akkor lesz a mienk, ha elhisszük. Mi erősít?  „Az igaz ember pedig hitből fog élni.” (Róma 1.17)  „Ne félj, csak higgy, és meggyógyul.” (Lukács 8,50) 

Elhiszem-e, amit a Reformáció hozott? Jézus sokat beszélt a hitről. Számomra egyetlen kapaszkodó a hit. A hit is kegyelem, amit Isten ad. Mint ahogy a hegymászóknak biztonságot ad a kötél, ez lehet a hit próbája. Isten adja a biztos kötelet, a Szentírást. A kereszt a fa, amelyre a kötél rá van erősítve. Jézus a biztos pont az életünkben. Igaz, hogy fáj a kötél nyoma, horzsolása a tenyerünkben, de biztos. Ezt hit által kaphatjuk meg. Isten nekünk is elkészítette a hitet, a biztos kötelet, mert csak így tud csodát tenni. Mindent Isten tesz, ez a hit. Bebiztosítani magunkat Isten országába: ezt emberi tevékenység, teljesítmény nem teszi lehetővé. Itt, a földi életünkben kell eldőlni a hitnek, bizonyos legyek az örök életben: ez az üdvbizonyosság. A hitet nem lehet megtanulni, hanem el kell fogadni. Ha kételkedek, hogy tényleg megbocsátott nekem az Isten, akkor nincs örök életem. Elismerem-e, hogy élek az Isten dicsőségére?

Sok ige vonatkozik a hitre….hiszem-e ezt? Nem tudni kell, hanem hinni!

 

Előadás

Előadó:  Dr. Báthori Gábor

Reformáció Magyarországon

 

Az 1500-as évek Magyarországa

A 16. században indult meg a fejlődés gazdaságilag és katonailag. Ebben az időben elterjedt a Reformáció, amely óriási energiát szabadított fel, mindent megmozgatott. Az európai hatásokból mi is kaptunk. Fontos területeket foglalt magába, a török elleni harc lényeges. Sikerült megvédeni nemcsak  Magyarországot, hanem egész Európát is. Király-válságok következtek. Magyarország belekerült a hatalmi politikába. Szulejmán uralma meghatározó volt. A megújulás nem 1517-tel kezdődött, hanem előzőleg voltak eretnek mozgalmak, Husz János emberei megjelennek nálunk is. Fontos a Cseh-morva testvérek jelenléte. Huszita tanok hirdetése, 1514-ben paraszt megmozdulás. Elégedetlenségek. Káosz. Belső bizonytalanságok. Bakócz Tamás esztergomi érsek személye jelentős, nagy hatalom van a kezében. Komoly szembenállások a főurak között. 1521-ben kihirdették a katolikusok az új hittel való szembenállást. Erdélyben jó néven vették az új hit terjedését. Dévai Bíró Mátyás is megismerte a lutheri tanokat. A katolikus papok, a szerzetesek szívesen vették az új hitet. A német vallás a főurakra is hatott. Az ország ketté szakadása is meghatározta az új hit befogadását. Bátorság kellett az új hit befogadására.

1520-1530-ban Erdélyben a szászok között terjedt a Reformáció. Ők német ajkúak voltak.

1526 (Mohácsi vész) után szívesen fordultak a Reformáció felé. A nagy családok felsorakoztak Lutherék után. Magyarországon 30 év alatt nagy felfutás történt, az ország lakosságának 80%-a protestáns lesz. Később fordítják vissza a folyamatot. Még a Habsburgok is protestánsak lettek.  A vallási megújulási folyamat nagy erővel lép előre. A katolikus papok a cölibátus miatt dobják félre korábbi katolikus voltukat. Megnősülnek. Ezt az alsó katolikus papság követi. Megjelenik a lutheri, kálvini, unitárius irányzat. Melanchton és Luther hatása jelentős a magyarokra. A hódoltság területén gyorsultak fel a kálvini és lutheri tanok, nem akarták, hogy mohamedán vallás legyen. Éppen ezért a török politika ellen jött létre. Erdélyben hirdették meg először a szabad vallásgyakorlatot. Törvényben jelennek meg a szabad vallás választások. János Zsigmond megengedi az unitárius vallást. Ekkor jelennek meg a Református Egyházkerületek. A reformátusoknak 250 iskolája lett, amely az eddigi gondolkodást megváltoztatta. 100 év alatt teremtették meg ezt a helyzetet. Hittel álltak hozzá ezek az emberek. Az ország szétesik, nincs gazdasági fejlődés, minden romban, de a református hit csodákat produkált. Minden téren megújulás történt.

A Báthoriak szerepe igen fontos: egy bigott katolikus pap családot alapított, protestánssá vált, a birtokára is kihatott, a fiatalokat külföldön taníttatta.

Az 1700-as években megerősödik a  katolikus hit, megfordul a trend: 7 millió a katolikusok és 3 millió a protestánsok száma.

Gondolati lényeg: azok az országok tudják magukat gazdasági és erkölcsi szinten tartani, ahol a lakosok mintegy 70%-a vallásilag megerősödött.

Ha Magyarország megerősödik a hit terén, a templomok nem ürülnek ki, akkor gazdaságilag is fellendül.

Ma Európa elöregedett, Európában kiürültek a templomok.

Ha a hitünk nem fejlődik, gazdaságilag is elbukunk.

Fontos, hogy erősödjön a protestáns hitünk.

Lelki megújulás – testi fejlődés: ez a kettő nagyon összefügg.

                                                                                                                        Horváth Csaba

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.