Kapcsolat
1967-ben születtem Baktalórántházán, de Rohodon nevelkedtem fel családom körében. A család minden tagja református volt és aktívan részei voltunk a helyi gyülekezet életének. Ez nemcsak apai ágon itt, hanem a Vaján élő anyai ágon is igaz volt.
A középiskolát Nyíregyházán végeztem a Mezőgazdasági Szakközépiskolában, innen elhívatásomat megértve Debrecenbe vezetett utam a Református Teológiai Akadémiára. A lelkészi szolgálatra való felkészülés évei alatt nem csak ismeretben, hanem lelkiek tekintetében és gazdagodtam. Tanulmányi éveim alatt egész életemre meghatározó barátságok, testvéri kapcsolatok alakultak. Az ötéves tanulmányi időszak után az a megtiszteltetés ért, hogy diáktársaim vezetőjüknek választottak. Ezt a megbízatást lelkesedéssel láttam el.
Az egyetemen ismertem meg feleségemet, akivel tanulmányaink befejezése után kötöttünk életre szóló házassági szövetséget 1991-ben. Majd együtt kaptunk lehetőséget Hollandiában, Kampenben a Teológiai Egyetemen való tanulásra. Én gyülekezetépítést tanultam, s onnan hazaérkezve 1992-től Ramocsaházán és Nyíribronyban gyakorolhattam is odaszántan azt. Isten rendkívüli megtapasztalásokkal ajándékozott meg ezekben a gyülekezetekben arra vonatkozóan, hogy Isten ígéretei igazak és beteljesülnek. Az Ő választott népe a gyülekezet, kedves és számon tartott előtte. Boldog szolgálati időt éltünk itt huszonhárom évig. Ekkor születtek mára már felnőtté vált gyermekeink: Eszter, Sándor, Benedek, Anna és Blanka.
1998-tól meghívást kaptam a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre, hogy a hallgatókkal osszam meg gyülekezetépítési ismereteimet és tapasztalataimat. Ebben nagy hatással volt rám dr. Bütösi János professzor úr, akinek utódja lettem a Missziói és Felekezettudomány Tanszéken. 1995-ben szereztem doktori fokozatot, s lettem tanszékvezető Debrecenben. Oktatói munkám mellett 2009-ben a Nyírségi Református Egyházmegye esperesének választott, ami nagy felelősséget ruházott rám a mai egyház kihívásainak idején az általam szeretett Nyírségben.
2013. tavaszán a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség Presbitériuma hívott meg a megüresedett lelkipásztori állása betöltésére. Isten útmutatásának engedve ezt elfogadtam. Akkor is, de azóta is számtalan módon tapasztaltuk meg iderendelt szolgálatunknak az Úrtól rendelt voltát. Boldog vagyok, amikor reggelente csendességre vágyók közösségében lehetek, felemelő és felelősségteljes alkalom bemenni a vasárnapi istentiszteletekre igehirdetőként és hallgatóként. Hálás vagyok azért, hogy a hitben elkötelezettek száma nő, az elköteleződések pedig egyre erősebbek a gyülekezetünkben. Kiváltság az, hogy vezető lelkipásztorként a lelkipásztori munkaközösségben hatod magammal végezhetem a pásztori munkát a gyülekezet életének egyre szélesedő területén.
A Presbitériumban és az intézményvezetőkkel való egyetértő munka megsokszorozza odaszánt erőmet, amit arra szeretnék fordítani közvetlenül és közvetetten a jövőben is, hogy embertársaim megismerjék az Urat, s azt amit értünk tett Jézus Krisztus által.