Mindenki felteszi magának a kérdést: mi az életünk értelme? Az egész világon általában az a válasz: családot alapítani, gyermeket nemzeni, felnevelni, átadni neki értékeinket, nemesedjen a gyerek általunk. Csakhogy ezen az úton számos buktató áll a család és a pedagógus előtt. Hogyan kezeljük helyesen ezeket a gondokat, a gyermektervezéstől a felnőtté válásig? Az első 18 év rejtelmeiről és felelősségéről tartott szuggesztív előadást dr. Bagdy Emőke professzor, klinikai szakpszichológus a nyíregyházi Kálvin téri templomban a napokban. A rendezvényre a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség Jókai Mór Általános Iskolája szervezésében került sor. A Szülők Iskolája programsorozat nyitó alkalmára zsúfolásig megtelt a templom szülőkkel, pedagógusokkal, gyülekezeti tagokkal. Dr. Gaál Sándor esperes, az egyházközség és a Nyírségi Református Egyházmegye vezető lelkipásztora szerint a szülői és a pedagógusi felelősség kölcsönös, nehezen körül határolható. Mócsánné Nagy Ágnes iskolaigazgató örömmel látta a nagy számú érdeklődőt, ez is bizonyítja, milyen fontos volt a Szülők Iskoláját elindítani.

Génjeinkben hoztuk a Teremtő által adott életet, annak a programját, majd a korszellem, a kulturális és társadalmi elvárások szerint neveljük a gyereket. A tudás ölelkezik a meggyőződéssel – hangoztatta a professzor asszony -, világnézetileg is adunk valamit, ugyanis mindenki hisz valamiben. A tudomány és a klinikai tapasztalat egymásra épül, jól nyomon követkető ez a genetikai program és a környezeti ráhatásból kialakult emberpalántában. A különböző életszakaszokban ért kulcsingerek még felnőttkorban is felfedezhetők, például a teljes megsemmisülés érzésével együtt járó pánikbetegségnél. De ha egy időablak becsukódik, már késő a javítás a legjobb szülői szándékkal is. A testi, lelki, kapcsolati, spirituális egyensúly megteremtése egymásra épülő folyamatok összessége. A minőségek szintjére akkor léphetünk, ha mindent a rendelt időben végzünk el. Ugyanis, ha nem történik meg a szükséges életszakaszban a testi, lelki nevelés megalapozása, az érzelmi intelligencia kialakítása, hogyan tudnánk ráépíteni a kapcsolati vagy a spirituális érettséget? Ilyen életminőséget jelző tényező a boldogságra való képesség. Mérd meg a boldogságot! – szólította fel a professzor asszony a hallgatóságot. Arról nem beszélve, hogy a materialista pszichológia csak ennél a faktornál ismerte el a lélek jelenlétét. Érdekességként jegyezte meg, hogy a pszichológia a lélek tudománya, de a lélek fogalmát mind a mai napig nem tudta definiálni a tudomány. A spiritualitás visszajött a szóhasználatba.

                     A 21. század gyermeke sok lelki problémával küzd. Függ a tárgyaktól, a márkás termékektől, az internettől, a mobiltelefontól. Lelki egészségünk kritikus helyzetbe került! Van olyan fiatal, aki a like-k számával méri az önbecsülését, és öngyilkosságra gondol, ha a virtuális világtól nem kapja meg az elismerést! Sokféle módszer áll rendelkezésre, vegyük igénybe a gyermek- és ifjúsági pszichológust! – ez nem kérés, hanem szinte parancs a szülőknek, ha érzékelik a fenyegetettséget.

                    Szülői felelősségről beszélünk, amely már a gyermektervezéstől az apa és az anya harmonikus együttműködését feltételezi. Az apás szülések nagy száma is jelzi ezt. Kutatók megfigyelték, ha az apa a terhesség alatt beszélt a magzathoz, ráadásul meghatározott időközönként, a még meg sem született kisember már várta a kedves hangot. Születése után „felismerte”, és boldogan észlelte az apa szavait. A szem a lélek tükre – tartja a mondás, és a 6-18 hónapos csecsemő a szemkontaktuson keresztül méri fel az édesanyja vagy a hozzá hajolók lelki állapotát. A lélek beszél neki, nem lehet megtéveszteni.

                     A különbözőségekre a 3-6 éves kor közötti, érzékeny időszakban figyel fel a gyermek. Férfi és női minőség, a teremtő, racionális férfi agy és az emocionális női agy elkezdi működését. A mintaadás fontosságát hangsúlyozta a professzor asszony. Ez a leghatalmasabb erő a világon, többet mond ezer szónál /akár a fotó/, te vagy a minta, te leszel letöltve! Az internetből kölcsönzött hasonlat elgondolkodtató, és a jelenlévők tudományosan is megerősíthették magukban a közismert szülői felelősség fogalmat.

                  Aki nevelt már kamaszt, a bőrén érzi, hogyan válik a rendezett világképet kialakított gyerekből a minden hagyománnyal szembe helyezkedő, lázadó tinédzser. Meg kell óvni a fiatalt önmagától! Csak a szeretet és a tolerancia hozza meg az elvárt eredményt, még akkor is, ha ez a napi gyakorlatban sokszor szülőt próbáló feladat. Sokat segíthet annak hangsúlyozása – folytatta a református hitét nyíltan felvállaló dr. Bagdy Emőke – hogy a spiritualitást az őt megillető szintre emeljük a nevelésben. A tudomány kiűzte Istent a szótárából, de láthatóan magasabb szintű lelki, érzelmi működésre képes az a fiatal, aki elfogadja, tudja, hogy függő lények vagyunk. A tudomány és a hit nem ellenfelei egymásnak, a hit és a tudás együtt hatalmas erőt képvisel. A viselkedési szabályok elfogadása, az életképesség kinyilvánulása attól is függ, mennyire egyértelmű a szereplők előtt: a biológiailag gyors érést nem követi mindig az önazonosság tudata. A 30 éves ifjú a „mamahotelben” még nem vállal felelősséget saját életéért. „Varázslók” lehetünk, ha a nevelés feladatait a rendelt időben látjuk el.

Vastaps köszöntötte a professzor asszonyt – ritka ez a templomban – mert megérintette a lelkeket, gyakorlati útmutatót adott a szülőknek, a pedagógusoknak.

                                                                                   Tóth Kornélia