Beszélgessetek a házasságotokért! - Házasság Hete, 2025.

Kovács Károly pszichológus és Kovács Kata mentálhigiénés szakember engedett bepillantást a kapcsolatukba a Házasság Hete alkalmából szervezett rendezvényen. A kazettás teremben mintegy nyolcvan ember gondolkodhatott el azon az ismert Igén, mely szerint a hármas kötél soha nem szakad el. A február 9-i eseményre idősebb és fiatalabb házaspárok jöttek el, hogy a témában és a gyakorlatban is tapasztalatot szerzett szakemberek milyen segítséget adhatnak nekik a mindennapi életben szinte törvényszerűen adódó konfliktusok megoldására. 

A kommunikációt, vagy éppen annak hiányát állították a középpontba az egyébként Nyíregyházához is kötődő vendég-előadók. A szakemberek egyöntetűen azt ajánlják: naponta legalább két órát beszélgessenek egymással a párok! Gyors számvetést végeztek a jelenlévők, és senki nem említette, hogy ennyi érdemi eszmecserét folytatnának. Mert a logisztikai egyeztetést, ki, kit visz el, hova, mikor – mégsem számítható minőségi időtöltésnek. 

"Bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szádon!" – idézte Kovács Károly az Efézusiakhoz írt levél 4,29 versét. Tehát messze nem mindegy, milyen az a beszédmód és stílus, amellyel gondolatainkat kifejezzük. Közismert, hogy a bal agyfélteke a racionális központunk, míg a jobb az érzelmeinkért felel. A beszélgetés sok esetben nem szenvtelen eszmecsere, hanem érzelmileg túlfűtött, igazunkat, én-tudatunkat előtérbe helyező, a másik felet meggyőzni kívánó akaratnyilvánítás. Csak az a baj, hogy ennek a fajta kommunikációnak igen sok buktatója van. Az előadó nem szándékozott nyelvtani magyarázattal élni, mégis hihetetlen súlya van, ha a párunk cselekvését vagy épp hallgatását kritizáljuk, vagy azt fejtegetjük, számunkra milyen kellemetlen érzést okoz a verbális szócsata. Az úgynevezett te-közlés helyett beszéljünk inkább én-közlésben! – ez a meghívott előadó meggyőződése és több évtizedes pszichológiai tapasztalata. Míg a másik viselkedését kritizáló megjegyzések ítélkezésnek, kioktatásnak tűnnek, s egyúttal bezárja a szenvedő fél lelkének ajtaját, addig az én-közlés tárgyilagos, támogatást vár el és tisztázó célzattal születik. 

A hallgatás és a közlés, kéz a kézben jár, de rá kell éreznünk, mikor melyiknek jött el az ideje. Ismerjük a sértett hallgatás, a süket csönd lélekromboló kínjait, de az is tény: van, amikor – ahogy a mondás tartja – hallgatni arany. Azt sem vitatja senki, hogy a titok szétválaszt, de ki ne tudna, akár saját házasságából példát hozni, hogy a kibeszélésnek is megvannak a hátulütői. Ehelyett inkább a partner tiszteletét kinyilvánító, megoldáscentrikus megbeszélés vezet nagyobb eredményre. 

Hányan vannak a házasságban? A keresztény párkapcsolatokban hárman, Jézus az első és követi Őt a férj és a feleség. A keresztény frigy megbocsájtó, jó közösség.

Kata arról fejtette ki megélt tapasztalatát, hogy ha félszavakból, már az utalásokból megértik egymást, akkor ketten nem kettőnek számítanak, hanem a köztük lévő szinergia alapján mértani hatvány szerint emelkedik kettőjük közös többszöröse. Indulj az Úrral! – adták ki a képzeletbeli parancsot az előadók, majd háromszor is szembenézős beszélgetést kezdeményeztek a házasfelek között. A páros beszélgetések – külső szemlélőnek is látható módon – elérték céljukat. Az egymásra hangolódás nagy lelki ajándék. Érdekes hasonlatot hozott az előadó házaspár: Az élet óceánján hajótöröttként hánykolódni – ezt is választhatjuk, vagy észrevenni, hogy Isten utánunk jött, és mentőcsónakot küldött! 

A Házascsoport-vezetőképzésre hívták fel a figyelmet, ők ugyanis hosszú évek óta a Bibliai Házassággondozó Szolgálatnál látják el az Úrtól kapott missziós küldetésüket.

Vajon mit kaptak a résztvevők a színvonalas, mondhatni, kommunikációs tréningtől?

Klincsikné dr. Simon Enikő, a református óvoda vezetője elmondta: ideális házasságot kaptak ajándékba az Istentől. Nálunk nincs emelt hang, az együtt töltött 24 év alatt őszintén megbeszéltek mindent. A ramocsaházi születésű feleség, és a Törökszentmiklósról származó férj a miskolci egyetemen látták meg a másikban leendő párjukat. Enikő jogot, Attila közgazdaságot tanult, és Nyíregyházán kezdődött a közös életük. Anna lányuk 21, Mira 18 évesek és igen magasra tették előttük a mércét: milyen egy ideális kapcsolat? Külsőség, de a lényeget világítja meg: Attila most is hetente hoz virágot a nejének, nem vár alkalomra, csakúgy, szeretetből. „A kölcsönös megbecsülés, a tisztelet, az őszinteség a nehézségek leküzdésében is sokat segít!” – vélekedik Klincsik Attila. 

Kissné Szabó Gizella és Kiss Árpád negyedszázada mondták ki az igent a házasságukra. A pedagógus feleség és a katonatiszt férj Kaposváron házasodott össze, oda vezényelték a vőlegényt, menyasszonya követte és néhány évet a somogyi megyeszékhelyen éltek. „Számtalanszor tapasztaltuk meg Isten vezetését – emlékezik a férj. – Olyan súlyos autóbalesetből szálltunk ki karcolás nélkül, amely csak az Angyalok révén történhetett. Három gyerekünk, négy unokánk azt látja kicsi korától, hogy az egymásért érzett felelősség és az Istenre figyelés megoldja a hétköznapi problémákat. Csak megerősített bennünket a mostani előadás: a kommunikáció a kulcs a lélekhez. 

Nagy Miklósnét Kecskemétről hozta a szerelem Nyíregyházára. Itt döbbentek rá, hogy a jó szándékból feltörő szavakat is kontrollálni szükséges, mert a házastárs lelki szűrőjén nem a szándék, a féltés jön át elsőként, hanem a hangos szó, a méltatlankodás. A közelmúltból hoznak példát: az asszony megbotlott és leesett az előszobában a létráról, pedig neki a műtött térdére sokkal jobban kell ügyelnie. A nyitott ajtóból hallotta a férje kissé indulatosnak vélt, felelős gondoskodás vezette megjegyzését. Szóval, úgy kell átadnunk mindent, hogy azt a párunk ne bántásnak, hanem a vigyázó lélek megnyilvánulásának vegye. 

A Házasság Hete rendezvénye sok tanulságot hordozott, és bizonyára fogadkozások is születtek, máskor, másképp, jobban fejezzük ki, amit a szívünkön keresztül Istenünk diktál nekünk. Finom vacsorával, testvéri beszélgetéssel zártuk a vasárnapot.

Volomné Tóth Kornélia

Teljes album megtekintése