Verőfényes napsütésben indultunk a régóta tervezett gyülekezeti kirándulásunkra október 14-én. Magyar nemzetiségünk és református identitásunk ikonikus helyeit kerestük fel Vizsolyban és Kassán. Három generáció képviselői, összesen 180-an készülődtünk örömmel és lelki várakozással a sokat emlegetett, és ma már hungarikumnak minősített Vizsolyi Biblia megtekintésére. Magyar történelmünk viharos, ám dicső évszázadai pörögtek le szemünk előtt, amikor az idegenvezetésre vállalkozó lelkipásztorok beavattak bennünket a vizsolyi templom, a látogatóközpont, a kassai dóm és a kassai gyülekezetnek otthont adó templom és a közösség mindennapjaiba. Semmit ne vegyünk természetesnek, minden kegyelem, hisz személyes életünk, sorsunk meghatározó eseményei az Isten tervének, Jézus megváltásának és a Szentlélek átölelő szeretetének megnyilvánulásai – hallottuk ezt többször dr. Gaál Sándor esperes úrtól, Gaálné Eszter tiszteletes asszonytól és Bodnár Máté lelkipásztortól. 

A zempléni hegyek fenséges vonulatai keretezték a panorámát. Elsőként Boldogkőváraljánál álltunk meg, majdnem mindannyian körbesétáltuk, időnként megmásztuk a közelmúltban felújított várat. Alföldhöz szokott szemünk és lelkünk nem győzött betelni a hegyek látványával. Kőhajtásnyira innen már a híres Vizsoly várt bennünket. A látogatók egymásnak adták a kilincset, szinte nincs olyan honfitársunk, aki életében egyszer ne keresné fel a Vizsolyi Bibliát. Kovács Zsolt Levente, a legkisebb – 30 lelket számláló - önálló hazai gyülekezet lelkipásztora mutatta be a református zarándokhelyet. 

Károli Gáspár elsőként fordította le, és látta el értelmező magyarázatokkal a világ legnagyobb példányszámú könyvét, a Bibliát. Beszélt a szent térnek minősülő templombelsőről, ahol a legnagyobb bűnösök is kegyelmet kaphattak, bűneik megvallása után. Részletezte a középkorig uralkodó kereszténységből kiváló protestáns irányzatokat. Rámutatott, hogy a pénzért megvásárolható kegyelem mennyire ellenkezik az Ige üzenetével, és szükségessé vált az egyház megreformálása. Szólt a bizalmas barát, Szenczi Molnár Albert szerepéről. A 300 kiadást megért, több 10 millió példányban megjelent Biblia magyar nemzeti identitásunk és reformátusságunk gyöngyszeme. A látogatóközpontban filmvetítés keretében pillanthattunk be a templom, Vizsoly történetébe. 1454-ben mezővárosi rangot kapott a település. Pálos szerzetesek is kedvelték, bortermesztést ők is sikerrel művelték. A tót, ruszin, sváb és zsidó családok lakta Vizsolyt I. Lajos királyi szálláshelynek minősítette. Nem köztudomású, de nekünk jó tudni, hogy Rákóczi anyagilag és politikailag is támogatta a Biblia kiadását. A Vizsolyi Biblia Látogatóközpont /amelyet Református Betlehemnek is neveznek/ mellett található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum. 1590. július 20-án ezen a helyen készült el 800 példányban a magyar irodalom legnagyobb alkotása, amely számos üldöztetést is túlélt. 2015-től hungarikumnak minősítették. 

Tejjel és mézzel névre keresztelték Göncruszkán a református identitású éttermet. A fafaragással díszített, népi motívumokat gazdagon bemutató étterem és a terasz nemcsak a 180 fős gyülekezeti közösségünket tudta egyszerre megebédeltetni, de jöttek ide ünneplő családok, túristák nemcsak a környékről. 

Innen alig 30 kilométerre fekszik Kassa, amely a magyar történelem számos fontos eseményének a helyszínéül szolgált. Szombat délután lévén, nem egy esküvőt tartottak. A Szent Erzsébet főszékesegyház a mai Szlovákia legnagyobb méretű temploma, 5 ezer fős a befogadóképessége. Úgy tartják, hogy ez legkeletebben fekvő gótikus templom. Nekünk különösen szívünkhöz közeli, hogy II. Rákóczi Ferenc itt nyugszik az altemplomban. Rodostóból a hamvait 1906-ban hozták haza, és ma is koszorúk, virágcsokrok emlékeztetnek a nagyságos fejedelemre. Gyülekezetünk tagjai is elhelyezték az emlékezés virágait. 

A kassai református templomban még otthonosabban éreztük magunkat. A negyedszázada itt szolgáló lelkipásztor betekintést adott a magyar és a szlovák nyelven tartott istentiszteletek, és a gyülekezet történetébe. Visszaugrottunk az időben fél évezredet, és megtudtuk, hogy Bethlen Gábor fejedelem itt tartotta második esküvőjét Brandenburgi Katalinnal. Az 1658-ban épült templomot hol visszaadta Thököly, majd II. Rákóczi Ferenc, közben a Habsburgok elvették. A viharos történelmi múlt után nyugvópontra került a templom sorsa. Ma az Úr asztalán egy magyar és egy szlovák nyelvű Biblia fekszik. Sajnos, egyre kevesebb a magyar nemcsak a gyülekezetben, hanem egész Kassán is. A 230 ezer lelket számláló nagyvárosban a lakosság 3-4 százaléka, alig 8 ezer ember vallja magát magyarnak, bár jóval többen értik őseik nyelvét. A Márai Ferenc Általános Iskola, 1 szakközépiskola mellett 2020-ban református óvodát nyitottak. Reménység szerint, az intézmény bölcsője lehet a magyar megmaradásnak is. - Magyar nyelven hirdetünk igét, szlovák közegben – összegez a lelkipásztor. - Ám Isten igéje összeköt minket, megtaláljuk egymást. 

Gyülekezeti kirándulásunk lelki gazdagodással, szép élményekkel töltött el mindannyiunkat.

                                                                             Volomné Tóth Kornélia