Imaköri szolgálat a határ két oldalán

Vendégszolgálatra kapott meghívást a Mérki Református Egyházközségtől Terjék Judit tiszteletes asszony, kórházlelkész június 2-ára. Elkísértük őt, a Jósa András Megyei Kórház imakörének tagjai, építve ezzel a Nyírségi Református Egyházmegye gyülekezetei közötti kapcsolatokat is. Hollósi István, a Mérki és a Tiborszállási Egyházközség lelkipásztora, a gyülekezet tagjaival együtt nagy szeretettel fogadott bennünket. 

Tiborszálláson istentisztelettel nyitottuk a napot. A gyönyörű kis templomban öröm volt együtt hallgatni Isten Igéjének hirdetését Nt. Terjék Judittól. A hamisítatlan falusi vasárnap délelőtt mindannyiunkat örömmel töltött el, s egyúttal végtelen hálára indított, hogy a nyíregyházi gyülekezetünkben, mindhárom istentiszteleten megtöltik a hívek a templomot. 

Jóval nagyobb létszámban keresték fel Isten házát a gyülekezeti tagok Mérken. Az igehirdetést követően az imakör tagjai énekszolgálattal, bizonyságtétellel és Reményik Sándor: Kegyelem című versével fejezték ki hálájukat Isten iránt és megbecsülésüket a vendéglátók felé. Juhász Myrtill elsőkézből számolt be élete nagy próbatételéről, és a betegség során tapasztalt isteni kegyelemről. Gyógyulásában a közbenjáró imák felbecsülhetetlen szerepét is kiemelte. 

Terjék Judit a jelenlévők előtt is megerősítette: a megyei kórházban fekvő betegekről, ha kap ilyen kérést, személyesen látogatja meg őket, az imalistán pedig naponta, az imakör tagjai, név szerint tárjuk Isten elé a gyógyulásra váró betegért elmondott fohászainkat. A rászorulókért és a gyászolókért is imáinkba foglaljuk a kéréseket, és több éves tapasztalatunk, hogy Isten meghallgatja a közbenjárást. Szeretetvendégségen beszélgettünk a gyülekezet tagjaival, lelkipásztorával. A sváb hagyományairól híres településen házilag készített strudlival, egy réteshez hasonlító, túróval, lekvárral és krumplipürével töltött, olajban kisütött édességgel kínáltak, a bográcsgulyás után, amelyet egy Mischlein-csillagos szakács is megirigyelhetett volna.

Vállajon, a németországi Ulm városából betelepített svábok által alapított, majd az évtizedek során felújított római katolikus templomot Kovács Gábor Csaba plébános mutatta be, s egyúttal szóba került a nagy múltú településen az egyházi felekezetek ökumenikus együttműködése.

Alig pár kilométerre a mai Románia határától felkerestük az egykori megyei központot, Nagykárolyt, amely ma is megyei jogú városként őrzi a magyar történelem dicső fejezeteit, s egyúttal ad otthont nemcsak a magyar, hanem a román, a ruszin, a rutén, a sváb nemzetiségű lakosainak is. A Károlyi-kastély méltóságteljes pompájával a város egyik gyöngyszeme, kedvelt kirándulóhelye. Átsétáltunk a Nagykárolyi Belvárosi Református Egyházközséghez, és az ezernyi emléket őrző templomot Nt. Tukacs József lelkipásztor mutatta be. Nagykároly igazi magyar örökségét szimbolizálja, hogy két református templom és két református gyülekezet szervezi a protestáns hitélet napi teendőit. Nemzetünk megmaradásának egyik végváraként is nézhetjük ezt a templomot, s ennek különös hangsúlyt ad, hogy a trianoni országcsonkolás dátumát, 1920. június 4-ére emlékezve, nemzeti emléknapként tartjuk számon. Egyúttal a határok jelképes lebontását, és a magyarság összetartozását is ünnepi rangra emeltük. 

Történelmünk, irodalmunk, egyháztörténetünk kiemelkedő alakjainak is szobrot és emléket állít a város és a belvárosi templom. Károli Gáspár itt született Radics Gáspár néven, és a szülővárosa iránti tiszteletből vette fel a Károli vezetéknevet. 

Imakörünk ezúttal folytatta a múlt évben elkezdett missziót, akkor az ukrán határ közelében Tákoson, Csarodán és Beregdarócon láthattunk el külső szolgálatot, ezúttal a román határ menti református közösségeket, templomokat kerestük fel. Mert Isten Igéje mindenütt egyformán szól, és a határok közé szorított közösségek megtapasztalhatják Isten határtalan szeretetét.

                                                                           Volomné Tóth Kornélia

Teljes album megtekintése