Szabolcson kirándultak a felnőttként konfirmáltak

Gyülekezetünkben 2015 óta kerül meghirdetésre a “Keresztkérdések” sorozat, amely felnőtteket készít arra, hogy konfirmációs fogadalmat tegyenek, csatlakozzanak közösségünkhöz és nem utolsó sorban személyesebb kapcsolatot alakítsanak ki Krisztussal.

2018. június 24-ére az elmúlt időszakban felnőttként konfirmáltak és családtagjaik kaptak meghívást egy vasárnap délutáni kirándulásra amit Szabolcs községbe szerveztek meg lelkipásztoraink és Sápi Tamás gondnok úr.

A közel 30 fős társaság 14.00 óra után nem sokkal buszba és autóba szállt majd útnak indultunk. Az odaút kissé kalandosabbra sikeredett, mint hittük. Egy sajnálatos közúti baleset miatt meg kellett fordulnunk Szabolcs község előtt nem sokkal és egy másik úton közelítettük meg a célt. Ez az út sok nevetést tartogatott számunkra mert a minősége és keskenysége lassú és döcögős haladást eredményezett, de abban egyet értett mindenki, hogy „jól összerázta a társaságot”.

A sikeres megérkezés után a község majdnem 1000 éves templomában tartottunk zenés áhítatot, melyen Bodnár Máté tiszteletes igehirdetését hallgathattuk meg. Alapigéje a Zsoltárok könyve 46. részének 12. verse volt: “A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk”. Az áhítaton fellelkesülve énekeltük együtt a 390. zsoltárt ami így kezdődik: „Erős vár a mi Istenünk.”

Ezután dr. Gaál Sándor esperes úr tartott beszámolót a templomról és a mellette fekvő földvárról. Miután lelkileg és történelmileg is felkészültekké váltunk, ideje volt közelebbről is megismerni a földvárat amit csapatokba osztva játékok keretén belül tehettünk meg. Logikai és ügyességi feladatokat oldottunk meg melyek között volt íjászat, repülő hajtogatás, találós kérdés és egyéb megfejtős feladványok.

A délután külön ajándéka volt, hogy minden korosztály elmondása szerint nagyon jól érezte magát, mindenki megtalálta a neki való tevékenységet és társaságot. A kirándulást egy éttermi vacsorával zártuk, ahol megbeszélhettük a megfejtéseket és a közös élményeket. Mindezek után jóllakva és fáradtan szálltunk be a buszba, ami visszahozott bennünket a gyülekezeti házhoz.

A kirándulás jó emlékeztetőül szolgálhat számunkra, hogy sose felejtsük; ha Krisztus a mi védelmező és óvó várunk, akkor bármivel is nézzünk szembe, mi a nyertes csapatban vagyunk!

Szikoráné Palicz Anikó beszámolója

A kirándulás teljes galériája:
Teljes album megtekintése