1949-ben Nyíregyházán jöttem e világra, szüleim harmadik gyermekeként. Édesanyám fiatal korában a Debreceni Anyaház diakonisszája volt. Szülőhelyemen nevelkedtem. Édesapám MÁV vonatvezető, édesanyám rendelőintézeti asszisztens volt. Óvodába, általános iskolába itt jártam, 1962-ben itt konfirmáltam. Szüleim sokat imádkoztak értem, továbbá igyekeztek formálni nemzettudatomat.
Pályafenntartási és vasútépítési technikumban, Budapesten képesítőztem. Néhány évi MÁV munkámat követően a MEZŐBER-AGROBER Tervezési, Beruházási Vállalathoz mentem, úttervező, mélyépítő tervező munkakörbe, látványos, felelősségteljes, magas szakmai igénnyel.
Ezen évtizedek alatt különböző utazási irodákkal szerződésben - a hozzánk érkező és jellemzően a Történelmi Magyarország jelentős területére induló-látogató -, csoportokat is vezettem. Majd visszamentem a MÁV-hoz, ahol szakmai felsőfokú képzés után, néhány tényleg kihívást jelentő munkakört láttam el 2007-ig, nyugdíjba menetelemig. Utolsó munkakörömben auditálással foglalkoztam. „Szeretetet akarok én és nem áldozatot…” (Hóseás 6,6) - függesztettem ki irodám falára.
Ebben az időben a Presbiteri Szövetség szervezésében Budapesten három éves alapfokú, majd a KGRE felsőfokú presbiterképzőjét végeztem el Nagykőrösön.
1980-ban Hepp Évával kötöttem házasságot, akivel kezdeti boldog években neveltük a megszületett gyermekeinket, Csinszkát és Márkot. Csinszkáék Budapesten élnek, Márk még nem családos. Kiemelkedő lelkiismeretességgel, jellemzően Ő gondoskodik édesanyjáról – feleségemről -, immár három éve. Éva, a Szivárvány Idősek Otthona Nappali ellátásának „klubtagja”.
A Bibliát naponként olvasom, és Hitvallásainkkal együtt igyekszem zsinórmértéknek tekinteni. A presbiteri munkámat, mint Krisztus jó vitéze, szolgálatként végzem.