Szőke Sándor

Szőke Sándor

  • presbiter

Bemutatkozás

Szőke Sándor vagyok, 1943-ban születtem Lövőpetriben és itt nevelkedtem gazdálkodó szüleimmel. Hithű, református környezetben nőttem fel, melynek szellemisége családunkra ma is jellemző. Az apai nagyapám és édesapám halálukig presbiterként szolgálták az Urat. Őseink példáját követve az öcsém és a húgom is presbiterek a Lövőpetri gyülekezetben.

Az általános iskola befejezése után a sátoraljaújhelyi Kertészeti Technikumban érettségiztem. Ezt követően a Kertészeti Egyetemen élelmiszeripari üzemmérnöki, majd áruforgalmi szaküzem mérnöki diplomát szereztem. Ez év szeptemberében vehettem át aranydiplomámat a Szegedi Tudományegyetemen.

A végzettségemnek megfelelően 50 éve dolgozok a magyar konzerviparban. 2000-től a mai napig a Szatmár Konzervgyár Kft-ben irányítom és szervezem a nyersanyag termeltetést, mint termeltetési szakigazgató.

Feleségemmel, Jaczkovits Erzsébettel a Nyíregyházi Konzervgyárban ismerkedtem meg, aki szintén szakmabeli - konzervipari technikus. 1969-ben kötöttünk házasságot, két lányunk született: Rita a Kodály Zoltán Általános Iskola ének-zene tanára, kórusvezető, Diána tanító, angol szakon végzett, jelenleg Londonban él és dolgozik. Családunk két fiú és egy lány unokával gyarapodott. Fanni és Péter Budapesten egyetemisták, Adrián Londonban egyetemi előkészítőre jár.                                                                     

Szüleim haláláig a vasárnapokat Lövőpetriben, a szülői háznál töltöttük; együtt jártunk a falubeli Istentiszteletekre.

1993-ban fordulat következett be életemben. Ekkor erősödtem a hitemben, amikor súlyos betegséget, tüdőembóliát diagnosztizáltak nálam. „Az Úr énnékem őriző pásztorom” szárnyával takarva védett és megtartott a családomnak, mert még terve volt velem.

Ez év januárjában műtétem előtt bibliai alapigémmé lett: „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki ő benne bízik.” (Zsoltárok 34,9)

Presbiteri szolgálatra 1993-ban választottak. Szeretnék továbbra is nagy lelkesedéssel és odaadással az Isten Szentlelke segítségül hívásával egyházunk és gyülekezetünk javára szolgálni és magasztalni az Urat énekmondásban is: „Áldjad én lelkem a dicsőség erős királyát. ”