Szenti Tibor

Szenti Tibor

  • presbiter

Bemutatkozás

1974-ben Budapesten születtem. 1980-ban, amikor 6 éves voltam, költöztünk Nyíregyházára édesanyámmal és testvéremmel. Édesanyám egyedül nevelt fel engem és bátyámat. Iskoláimat Nyíregyházán végeztem, felnőtt fejjel érettségiztem a Bánki Donát Középiskolában, vendéglátó ipari üzletvezető, pénzügy- számvitel ügyintézői, mérlegképes könyvelői képesítést szereztem és 2023-ban vettem át a Nyíregyházi Egyetemen alapfokú közgazdász diplomámat. 1998 óta a családi vállalkozásban üzemeltetett bőrdíszműüzlet vezetőjeként dolgozom Nyíregyházán, valamint saját vállalkozást üzemeltetek. Nagy megtiszteltetésnek éltem meg, amikor 2022-ben Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza MJV polgármestere felkért, hogy önkormányzati képviselőként szolgáljam szeretett városomat.
Feleségem, Bosnyák Zsuzsanna közgazdász, szociális menedzser, a Kálvineum Idősek Otthona intézményvezetője. 1998-ban kötött házasságunkat Isten két gyermekkel áldotta meg. Tibor az ELTE mesterszakos hallgatója, Lídia lányunk az NKE hallgatója.
1996 tavaszán keresztelkedtem és konfirmáltam a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközségben, melynek azóta is aktív tagja vagyok családommal együtt. Gyülekezetemet 2000. január 1. óta presbiterként szolgálom, melynek során két cikluson keresztül missziói és diakóniai bizottsági elnöki feladatokat is elláttam. Tagja vagyok a Nyírségi Református Egyházmegye Tanácsának valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűlésének. 1999 óta tagja vagyok a Nemzetközi Gedeon Társaság országunkban működő szervezetének.
Lehetőségeimhez mérten igyekszem minden alkalmon részt venni a gyülekezet életében. Különösen közel áll hozzám a konfirmandusok között végzett szolgálat, de a férfi bibliaórák is a lelki feltöltődés páratlan élményével szolgálnak.
Hitéletemet megtérésem óta naponta megélem, Isten üzenetét mindennap keresem Igéjében feleségemmel együtt. Életem meghatározó vezérfonala a konfirmációm alkalmával áldásként kapott ige: „Az igaz ember a hitből él, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem. De mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid 10,38-39)

x