Gencsi Sándor

Gencsi Sándor

  • presbiter

Bemutatkozás

Gencsi Sándor vagyok, 1961-ben születtem Nyíregyházán. Késői gyerek vagyok, így sajnos testvérem nincs. Paszabon éltem 42 éves koromig, itt konfirmáltam.  A szüleim egyszerű munkásemberek voltak, édesanyám sajnos már 20 éve eltávozott közülünk. Családunk egésze református, csak édesanyám volt római katolikus. Édesapám ma is Paszabon él, 93. évében jár.

Nyíregyházán víz-gázszerelő szakmát tanultam, és „A szakma kiváló tanulója” országos tanulmányi verseny első helyezettjeként végeztem. Ezt követően minden tanulmányomat levelező tagozaton folytattam. Szakmunkások szakközépiskolájában érettségiztem. Népművelői diplomát szereztem a Tanárképző Főiskolán, majd mérlegképes könyvelői végzettséget államháztartási szakon, később szociális asszisztensi szakképesítést. Köszönet illeti ezért a feleségemet, aki mindezekben támogatott.

2002-ig Paszabon dolgoztam különböző önkormányzati intézményekben, az utolsó 8 évben mint polgármester. Ezt követően Nyíregyházára költöztünk. 11 éve az Oltalom Szeretetszolgálatnál dolgozom a hajléktalanellátásban mint szociális és mentálhigiénés munkatárs, és HACCP felelős team vezető.

A feleségem, Gencsiné Hullár Teréz gyógypedagógusként dolgozik a Ridens Szakképző Iskolában Nyíregyházán. Ő is gyülekezetünk aktív tagja. 1982-ben kötöttünk házasságot, amelyet két gyermekkel áldott meg az Úr.

Áron 1983-ban született, érettségi után katonai tiszthelyettesi képzettséget szerzett. Kiskunfélegyházán él, Kecskeméten van a szolgálati helye, és gyakran ad határvédelmi szolgálatot. Idén augusztus 5-én volt templomunkban az esküvőjük.

Tamás 1986-ban született, Budapesten műszaki menedzser diplomát szerzett, és műszaki szakterületen dolgozik, a fővárosban él.

Mindkét fiunk Paszabon konfirmált. A konfirmációs fogadalmat velük együtt mondta el az édesanyjuk is, aki úgy döntött, hogy meggyőződésből és a család egységéért áttér a református hitre.

Paszabon a feleségemmel együtt presbiterek voltunk, én 10 évig voltam a gyülekezet gondnoka. A fiatal lelkipásztor házaspárral együtt igen jó együttműködésben végeztük szolgálatunkat. A megtérésem is erre az időszakra tehető.

A nyíregyházi gyülekezetnek 2003-tól vagyunk tagjai. Igen nagy megtiszteltetés számomra, hogy presbiterként szolgálhatok a magam szerény eszközeivel. A Lukács Ödön Református Egyházépítő Alapítvány kuratóriumának, és a pénzügyi bizottságnak vagyok tagja. Vallom: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Máté 18,20)

Az Úrral a kapcsolatom élő és mindennapos. Ennek ellenére sokszor kétségeim vannak a tetteimmel, a felebaráti szeretetemmel kapcsolatban. Amikor igen nehéz élethelyzetben voltam, akkor a következő igeszakaszból merítettem erőt: „Hozzád kiáltok, Uram, és ezt mondom: Te vagy oltalmam, te vagy osztályrészem az élők földjén…” (Zsoltárok 142,6)

Az eljövendő feladatok elvégzéséhez kérem az Urat, hogy adjon erőt, tehetséget és bölcsességet valamennyiünknek.

x